Julius Gyula F?bos a z?ldell? magyar vid?ken n?tt fel abban a biztos tudatban, hogy egy nap ? fogja majd ir?ny?tani a csal?di gazdas?got. De az 1947-es kommunista hatalom?tv?tel ut?n ?ket ? csak?gy, mint a t?bbi kem?nyen dolgoz? magyar nagygazd?t ? kul?kk?nt, a n?p ellens?gek?nt megb?lyegezt?k ?s ?ld?zt?k. F?bos?kat meghurcolt?k, a szerz?t ?s ?desapj?t letart?ztatt?k, megk?nozt?k, b?rt?nbe vetett?k, munkat?borba k?ldt?k.
A leny?g?z? memo?rban F?bos nem csak saj?t dr?mai t?rt?net?t, a b?k?s falusi gyerekkorb?l a II. vil?gh?bor? vesz?lyein, az 1956-os forradalomhoz vezet? n?vekv? szt?linista elnyom?s rettenet?n ?s kock?zatos disszid?l?s?n ?t az amerikai ?j ?let ?s egzisztencia megteremt?s?ig tart? viszontags?gokat ?rja le, hanem a kul?kok jobb?ra hom?lyban maradt szenved?s?t is. F?bos az ?t?lt megpr?b?ltat?sokon kereszt?l azt mutatja meg, hogy kell? b?tors?ggal ?s elsz?nts?ggal az ember a k?r?lm?nyekkel dacolva is megval?s?thatja ?lmait.